Curriculum
vitae visszatekintő lelki érzete, summája az, hogy az otthonomon kívül
csekély
időt tölthettem keresztyén közösségben, testvériségben. Minden társas kapcsolatomat
az ateizmus stigmája bélyegezte és a gyülekezeti összetartozás nélkül is, egyedül
hadakoztam a kétellyel kérdezők sokaságával, kődobáló élcei ellenére itt állok
ötven évesen töretlenül, mégis az egyházi szolgálaton kívül, mai szlogennel
élve gerilla teológusként, mert a papnövendéki életfelfogást kegyelemből kaptam
és ezt senki el nem veheti, csak az
örökkévaló, akitől kaptam talentumom.
Az
eleitől markánsan: lelkész családból származok, parókiában születtem,
templomban növekedtem fel, és a nyilvánosság szerepvállalásaiból az oktatási
intézményekben csak az utálatra, és a gyűlöletre emlékszem, mikor még azok a
keresztények se rajzoltak halat maguk elé, akik ma média sztárként vallják
Krisztus követését.
Később,
amikor én kértem bebocsátást az igehirdetésre, az egyház feláldozott a néphadseregnek,
politikailag megbízhatatlan honvédnak és
ez nem próbatétel volt, hanem egy akkori
alku része és ez tőlem távol állt és kiléptem. Évfolyamtársaim közül
professzort és püspököt is választottak, ahogy szüleim körében is. Hozzájuk
tartozok? Legyek az elveszett fekete bárány. Hol találom meg a szentek
közösségét. Az áldozás spiritualizmusa, miért nem vezeti az egyházat
processzushoz a világban. Az evangéliumi
összeesküvés elméletet reklámozva. Ma marketingnek nevezik ezt, ahol is a hívő
nem a kázusok résztvevője, a templomba járó, hanem a gyülekezet testvére, segítője,
sőt annak lakója, otthona, de nem mentsvára. Diakónus? Nem, a társadalmat legitimálja
így, a kommunikatív aktusban.
Az
egymást segítő közösség kommuniója, mint rendesen zsidóknál, muszlimoknál.
Végül
is ez rekatolizáció-e, vagy az uj oikumené elöt állok-e ezt nem csattanóként
hagyom a végére, hanem kérdésként, melyet talán Ferenc pápa sugall, de Krisztus
keresztje siettet.
És miért pont most, mert
felszabadít a rabszolga tévelygéseiből és itt az ideje, hogy a tanítványok közé
lépjek, és hiszem, hogy erre hivatott lehetek, ha Isten is úgy akarja!