alkotás - tudás
Lelki
nyugalom: Minden nagyszerű teljesítmény kísérője egy különös belső
nyugalom, a lélek sajátos csendje. Sokan úgy próbálnak megfelelni a
kihívásoknak, hogy beletúrázzák magukat egy gyors pörgésű, sőt gyorsuló pörgésű
lelkiállapotba. Ez nem a nagyszerű teljesítmények állapota. A fehéren izzó
pillanatokra a belső nyugalom és a csendesség jellemző. Az egyén szinte úgy
érzi, mozgása lelassul, és amit tesz, mintegy lassított felvételként látja.
Fizikai
ernyedtség: A fizikai állapot a lelkiállapot tükre, és fordítva. A
fizikai görcsösség akadályozza a kiemelkedő teljesítményt, legyen szó egy teniszlabda
elütéséről vagy egy előadásról. Nagyszerű óráidban az izmaid lazák, mozdulataid
mentesek minden görcsösségtől.
Félelemmentesség: Van
olyan mítosz, hogy egy kevéske idegesség és félelem jótékony hatású.
Kétségtelen, hogy bizonyos körülmények között talán többlet erőfeszítésre
ösztönözhet. Az eszményi teljesítményállapottal kapcsolatos kutatásaink
azonban azt mutatták, hogy az idegeskedés ellensége a kiválóságnak. Fizikai és
lelki feszültségre vezet, és a figyelmet rossz irányba tereli. Ha idegeskedsz,
nem a cselekvésre fókuszálsz, hanem a végeredményre vagy az esetleges negatív
következményekre. Van azonban egy kivétel. Ha úgy érzed, „leültél”, és
képtelen vagy elkezdeni, a félelem erőt adhat az induláshoz. Vannak esetek,
amikor még a rossz teljesítmény is jobb, mint a tétlenség. Az idegeskedés és a
félelem azonban negatív energia, és a negatív energiák által ösztönzött
teljesítmény sosem lehet olyan ki- magasló,
mint ami mögött pozitív hajtóerők állnak.
Energia,
tetterő: A tizenkét összetevő közül ez a legfontosabb, és ennél
tapasztalható a legtöbb félreértés. Mi azt az erőt értjük rajta, melyet akkor
érzel, ha laza vagy, és nyugodt, félelemtől és aggódástól mentes. Minden
csúcsteljesítmény mögött a lelki és fizikai erőknek egy látszólag
kimeríthetetlen tartaléka rejlik, melyek forrását a pozitív érzelmek képezik. A
sportolók, mint már utaltunk rá, a legkülönbözőbb kifejezéseket használják arra az állapotra, melynek fő jellemzője a feszültségektől mentes erő.
Optimizmus: A
csúcsteljesítmények során megfigyelhető optimizmus az egyénnek abból a mély
meggyőződéséből fakad, hogy legyen bármekkora a kihívás, meg fog felelni neki,
mert meg fogja találni az eredményes módszert. A csúcson teljesítők sosem
fogynak ki a választható megoldásokból, és optimizmusuk annak tükre, hogy ennek
tudatában is vannak. A biofeedback területén végzett huszonöt éves kutatás azt bizonyítja,
hogy a negatív érzések, a negatív érzelmek, a negatív beállítottság gyökeresen
más fiziológiai reakciókra vezet, mint a pozitív érzelmek és a pozitív
beállítottság.
Öröm: Az
elv roppant egyszerű: amiben örömödet leled, abban képes vagy magas szintű
teljesítményt nyújtani. Ha többé nem élvezed, amit csinálsz, ez tükröződni fog
a teljesítményedben. Ha azt hiszed, azért élveztél valamit, mert jól csináltad, ez visszájára fordított logika.
A tevékenység kiváltotta öröm rendkívül fontos a kiemelkedő teljesítményhez, mert
a pozitív energiák kimeríthetetlen forrása.
Könnyedség: Amikor
a test és a lélek összhangban munkálkodik, még akkor is könnyűnek tűnik a
feladat, ha teljes erővel neki kell feszülnöd. Ha a szervezet biokémiája
kiváló, hatalmas akadályok leküzdése is szinte gyerekjátéknak tűnik.
Spontaneitás: A
kiváló teljesítményt hozó cselekvésed legtöbbször szinte automatikus,
ösztönös, majdnem intuitív. A helyes válaszok automatikusan jönnek, ingadozás,
tudatos mérlegelés nélkül. A kiválóan teljesítők, gyakran beszélnek az ún.
„analízis-paralízis szindrómáról”. Ez akkor tapasztalható, ha figyelmedet a
tevékenység tisztán technikai oldalára összpontosítod. Ennek aztán
teljesítményed látja kárát. Amikor már cselekszel, az ösztön mindig
eredményesebb „súgó”, mint a tudatos megfontolás. Ehhez ugyanis ritkán van elég
időd.
Éberség: A
legnagyszerűbb pillanatokat mindig az éberségnek, és az én érzékelésének
kiemelkedően magas szintje jellemzi. A sportolók világosan érzékelik testük helyzetét, a körülöttük lévő játékosokat, ösztönösen megérzik, ki mit fog
tenni. Egy gazdasági vezető pontosan érzékeli környezetének mozgását,
ugyanakkor képes szívósan tapadni az éppen elvégzendő feladathoz. A válaszok
olyan pontosak, annyira megfelelőek, hogy ez az éberség már-már hasonlatos a
gondolatolvasáshoz. Nincs azonban szó olyan extra szenzoros érzékelésről, mint
amilyen a telepátia és a hasonló jelenségek. A fokozott éberség állapotában az
egyén azokat a jeleket is fogja, amelyek – bár állandóan jelen vannak, de az
éberség átlagos szintje mellett – elkerülik a figyelmét. Ez lehet egy
ajakrándulás, egy szemöldökfelhúzás, ami mutatja a másik reakcióját és
szándékait.
Fókuszálás: Az
összpontosítás fontossága egyáltalán nem meglepő. Minden kiemelkedő
teljesítmény előfeltétele, hogy erőfeszítéseinket a célra összpontosítsuk, és
ellenálljunk minden figyelemelterelő csábításnak. A kiemelkedően teljesítők
esetében azonban ez az összpontosítás nem tudatos erőfeszítés eredménye.
Sokkal inkább a nyugalom és az eszményi teljesítményállapotra jellemző pozitív
energiák elegyének terméke. Ebben az állapotban a fókusz magára a tevékenységre irányul, nem pedig a gólokra, pontokra, helyezésekre, profitokra vagy a
lehetséges negatív következményekre.
Magabiztosság: Az
eszményi teljesítményállapotra jellemző magabiztosság nem több és nem kevesebb,
mint az a mély meggyőződésed, hogy képes vagy megfelelni a kihívásnak. Ez
lehetővé teszi, hogy nyugodt maradj, olyan körülmények között is, melyek
egyébként pánikot, idegességet, dühöt vagy görcsös feszültséget váltanának ki
benned.
Pontos
érzelem- és cselekvéskoordináció: Ez annak tudata, hogy
uralkodni tudsz magadon, irányítani tudod a külső hatásokra adott válaszaidat.
Nem vagy a körülmények passzív áldozata. Nem irányíthatod tetszésed szerint a
külső történéseket, de irányítani tudod az eseményekre adott érzelmi válaszaidat.”