2014. június 8., vasárnap

tízezer óra tanulással, kreatív lehetsz a szakterületedben

alkotás - tudás

Lelki nyugalom: Minden nagyszerű teljesítmény kísérője egy különös belső nyugalom, a lélek sajátos csendje. Sokan úgy próbálnak megfelelni a kihívásoknak, hogy beletúrázzák magukat egy gyors pörgésű, sőt gyorsuló pörgésű lelkiállapotba. Ez nem a nagyszerű teljesítmények állapota. A fehéren izzó pillanatokra a belső nyugalom és a csendesség jellemző. Az egyén szinte úgy érzi, mozgása lelassul, és amit tesz, mintegy lassított felvételként látja.

Fizikai ernyedtség: A fizikai állapot a lelkiállapot tükre, és fordítva. A fizikai görcsösség akadályozza a kiemelkedő teljesítményt, legyen szó egy teniszlabda elütéséről vagy egy előadásról. Nagyszerű óráidban az izmaid lazák, mozdulataid mentesek minden görcsösségtől.

Félelemmentesség: Van olyan mítosz, hogy egy kevéske idegesség és félelem jótékony hatású. Kétségtelen, hogy bizonyos körülmények között talán többlet erőfeszítésre ösztönözhet. Az eszményi teljesítményállapottal kapcsolatos kutatásaink azonban azt mutatták, hogy az idegeskedés ellensége a kiválóságnak. Fizikai és lelki feszültségre vezet, és a figyelmet rossz irányba tereli. Ha idegeskedsz, nem a cselekvésre fókuszálsz, hanem a végeredményre vagy az esetleges negatív következményekre. Van azonban egy kivétel. Ha úgy érzed, „leültél”, és képtelen vagy elkezdeni, a félelem erőt adhat az induláshoz. Vannak esetek, amikor még a rossz teljesítmény is jobb, mint a tétlenség. Az idegeskedés és a félelem azonban negatív energia, és a negatív energiák által ösztönzött teljesítmény  sosem lehet olyan ki- magasló, mint ami mögött pozitív hajtóerők állnak.

Energia, tetterő: A tizenkét összetevő közül ez a legfontosabb, és ennél tapasztalható a legtöbb félreértés. Mi azt az erőt értjük rajta, melyet akkor érzel, ha laza vagy, és nyugodt, félelemtől és aggódástól mentes. Minden csúcsteljesítmény mögött a lelki és fizikai erőknek egy látszólag kimeríthetetlen tartaléka rejlik, melyek forrását a pozitív érzelmek képezik. A sportolók, mint már utaltunk rá, a legkülönbözőbb kifejezéseket használják  arra az állapotra, melynek  fő  jellemzője a feszültségektől mentes erő.

Optimizmus: A csúcsteljesítmények során megfigyelhető optimizmus az egyénnek abból a mély meggyőződéséből fakad, hogy legyen bármekkora a kihívás, meg fog felelni neki, mert meg fogja találni az eredményes módszert. A csúcson teljesítők sosem fogynak ki a választható megoldásokból, és optimizmusuk annak tükre, hogy ennek tudatában is vannak. A biofeedback területén végzett huszonöt éves kutatás azt bizonyítja, hogy a negatív érzések, a negatív érzelmek, a negatív beállítottság gyökeresen más fiziológiai reakciókra vezet, mint a pozitív érzelmek és a pozitív beállítottság.

Öröm: Az elv roppant egyszerű: amiben örömödet leled, abban képes vagy magas szintű teljesítményt nyújtani. Ha többé nem élvezed, amit csinálsz, ez tükröződni fog a teljesítményedben. Ha azt hiszed, azért élveztél valamit, mert  jól csináltad, ez visszájára fordított logika. A tevékenység kiváltotta öröm rendkívül fontos a kiemelkedő teljesítményhez, mert a pozitív energiák kimeríthetetlen forrása.
Könnyedség: Amikor a test és a lélek összhangban munkálkodik, még akkor is könnyűnek tűnik a feladat, ha teljes erővel neki kell feszülnöd. Ha a szervezet biokémiája kiváló, hatalmas akadályok leküzdése is szinte gyerekjátéknak tűnik.

Spontaneitás: A kiváló teljesítményt hozó cselekvésed legtöbbször szinte automatikus, ösztönös, majdnem intuitív. A helyes válaszok automatikusan jönnek, ingadozás, tudatos mérlegelés nélkül. A kiválóan teljesítők, gyakran beszélnek az ún. „analízis-paralízis szindrómáról”. Ez akkor tapasztalható, ha figyelmedet a tevékenység tisztán technikai oldalára összpontosítod. Ennek aztán teljesítményed látja kárát. Amikor már cselekszel, az ösztön mindig eredményesebb „súgó”, mint a tudatos megfontolás. Ehhez ugyanis ritkán van elég időd.

Éberség: A legnagyszerűbb pillanatokat mindig az éberségnek, és az én érzékelésének kiemelkedően magas szintje jellemzi. A sportolók világosan érzékelik testük  helyzetét, a körülöttük lévő  játékosokat, ösztönösen megérzik, ki mit fog tenni. Egy gazdasági vezető pontosan érzékeli környezetének mozgását, ugyanakkor képes szívósan tapadni az éppen elvégzendő feladathoz. A válaszok olyan pontosak, annyira megfelelőek, hogy ez az éberség már-már hasonlatos a gondolatolvasáshoz. Nincs azonban szó olyan extra szenzoros érzékelésről, mint amilyen a telepátia és a hasonló jelenségek. A fokozott éberség állapotában az egyén azokat a jeleket is fogja, amelyek – bár állandóan jelen vannak, de az éberség átlagos szintje mellett – elkerülik a figyelmét. Ez lehet egy ajakrándulás, egy szemöldökfelhúzás, ami mutatja a másik reakcióját és szándékait.

Fókuszálás: Az összpontosítás fontossága egyáltalán nem meglepő. Minden kiemelkedő teljesítmény előfeltétele, hogy erőfeszítéseinket a célra összpontosítsuk, és ellenálljunk minden figyelemelterelő csábításnak. A kiemelkedően teljesítők esetében azonban ez az összpontosítás nem tudatos erőfeszítés eredménye. Sokkal inkább a nyugalom és az eszményi teljesítményállapotra jellemző pozitív energiák elegyének terméke. Ebben az állapotban a fókusz magára a tevékenységre irányul, nem pedig a gólokra, pontokra, helyezésekre, profitokra vagy a lehetséges negatív következményekre.

Magabiztosság: Az eszményi teljesítményállapotra jellemző magabiztosság nem több és nem kevesebb, mint az a mély meggyőződésed, hogy képes vagy megfelelni a kihívásnak. Ez lehetővé teszi, hogy nyugodt maradj, olyan körülmények között is, melyek egyébként pánikot, idegességet, dühöt vagy görcsös feszültséget váltanának ki benned.

Pontos érzelem- és cselekvéskoordináció: Ez annak tudata, hogy uralkodni tudsz magadon, irányítani tudod a külső hatásokra adott válaszaidat. Nem vagy a körülmények passzív áldozata. Nem irányíthatod tetszésed szerint a külső történéseket, de irányítani tudod az eseményekre adott érzelmi válaszaidat.”